A Chelsea-től SMS-ben elzavart Diego Costát 65 millió euróért vette vissza az Atlético Madrid, amely 2018 januárjáig nem regisztrálhatott új játékost. A spanyol csatár szeptemberben, tíz kiló fölösleggel érkezett meg Madridba, ahol a legendás Óscar Ortega erőnléti edző vette kezelésbe. Speciális étrendet kapott, biciklizett, futott, súlyzózott, de az átalakulás kulcsa a rendszeres bokszedzés volt. Két hónap és 27 nap alatt tökéletes formába került. A spanyol Király-kupában góllal tért vissza a harmadosztályú Lleida ellen, három nappal később bajnokin is betalált, de „túlzott” gólörömért kiállították. Tipikus Costa.
A cikk a pozsonyi Új Szó Focitipp mellékletében jelent meg (2018. február 13., kedd, XIV. évfolyam, 6. szám)
Mindenkinek megvan a jelenet a Sebhelyesarcúból, amikor a részeg Tony Montana kiosztja az embereket az étteremben? „Csak egy rakás balféket látok körülöttem. És tudjátok miért? Mert nincs merszetek saját magatok lenni. Szükségetek van az olyanokra, mint én. Szükségetek van az olyanokra, mint én, hogy ujjal mutogathassatok és mondhassátok: az egy rosszfiú.” A hasonlat az egyik spanyol focival foglalkozó internetes rádiós anyagban hangzott el. Valószínűleg a valaha volt legjobb hasonlat, amit Costával kapcsolatban mondtak. Ő a futball rosszfiúja. Ő az, akit az emberek imádnak gyűlölni. De titokban azért mindenki szereti. És mindenki szeretné a csapatában tudni.
SMS-ben tették lapátra
Kivéve Antonio Contét. A 2014-es Bajnokok Ligája-döntő után a Chelsea 40 millió euróért vásárolta ki Costát a szerződéséből. Három év alatt 89 meccsen 52 gólt szerzett, ebből 20-at a 2016/2017-es bajnoki szezonban, amelynek végén a Chelsea rekordot jelentő 30 győzelemmel megnyerte a Premier League-et. Néhány héttel később az olasz edző SMS-ben közölte a csatárral, hogy már nincs rá szüksége. „Kaptam egy üzenetet Contétól, amiben azt írta, hogy nem számít rám a következő szezontól. Valami rosszat tehettem az előző idényben. Ez szégyen – nyilatkozta a Marcának Costa. – Továbbítottam az üzenetet a Chelsea vezetőinek, hogy eldöntsék, mi legyen, de egyértelmű, hogy Conte nem számít rám és nem szeretné, hogy maradjak. Most új csapatot keresek magamnak, mert ha az edző nem számol velem, akkor távoznom kell.”
Vagy az Atlético, vagy semmi
Costa mindvégig tudta, hogy hová szeretne igazolni. Oda, ahol azóta visszavárják, amióta elment. A nyaralását Brazíliában töltő csatár addig nem volt hajlandó visszatérni Európába, amíg nem rendeződött az ügye. „Ha kell, itt maradok egy évig játék nélkül, még ha ezért a Chelsea meg is büntet” – utalt arra, hogy a londoniak 300 ezer fontos büntetést róttak ki rá, amiért nem csatlakozott időben a csapat felkészüléséhez. Pedig augusztusban az angol Sky Sports már arról írt, hogy Conte visszavárja őt, sőt, az átigazolási időszak zárása után Costa bekerült a Chelsea véglegesített Premier League-keretébe.
Remélhetőleg hamar visszatérek az Atléticóhoz, ott szeretném edzésben tartani magam, hogy a legjobb formámban várhassam a világbajnokságot
– mondta az akkor már hajthatatlan játékos. Igen, az Atlético volt a már említett csapat, amely visszavárta. Costa 2014-es távozása óta a csatárok egymásnak adták a kilincset Madridban. Mario Mandzukic, Jackson Martínez, Luciano Vietto, Kévin Gameiro, Fernando Torres. Öt csatár és 109 elköltött millió kellett ahhoz, hogy Diego Simeone is rájöjjön arra, amit amúgy mindvégig tudott: Diego Costát csak Diego Costa helyettesítheti.
A Barcelona hibájába estek a madridi csapatok
Az Atléticót és a Real Madridot 2016 januárjában zárta ki a FIFA két átigazolási időszakból, amiért megszegték a 18 éven aluli játékosok szerződtetésére vonatkozó szabályokat (csakúgy, mint 2014-ben a Barcelona). A vizsgálat az Atlético esetében a 2007 és 2014 közötti, a Real esetében a 2005 és 2014 közötti időszakra terjedt ki. A Real eltiltását később feloldották, az Atlético viszont 2018 januárjáig nem regisztrálhatott új játékost, ami nem volt egyenlő azzal, hogy nem is igazolhatott. Így került a csapathoz Diego Costa és Vitolo – utóbbi egy fél évet nevelőegyesületénél, a Las Palmasnál játszott kölcsönben. A szabályok megszegéséért az Atléticót 900 ezer, a Realt 360 ezer svájci frankra is megbüntette a FIFA, amely 90 napot adott a két klubnak arra, hogy rendezze az ügyben érdekelt játékosok helyzetét.
Az Atlético azonban 2018 januárjáig nem regisztrálhatott új játékost, ami nem volt egyenlő azzal, hogy nem is igazolhatott. A 65 millió euróért visszavett Costa szeptemberben érkezett meg Madridba. Május óta nem játszott meccset, kihagyta a teljes felkészülési időszakot, túlsúlyos volt. Tíz kiló fölösleg volt rajta. „Nem félek a mérlegtől – mondta mosolyogva, amikor végigsétált a madridi repülőtér 4-es terminálján. – Ortégától félek.” Aki nem ismerné, El Profe (a professzor) igazi legendának számít Spanyolországban, jó értelemben az egyik legnagyobb szadistának. 59 éves, de fizikálisan a fiatalokat is agyonveri. Ő volt az, aki a 2016-os BL-döntő napjának reggelét azzal kezdte, hogy többször is körbefutotta a San Siro-stadiont. Ez az ember vette kezelésbe Costát.
Tíz kilót dobott le
Száz nap volt vissza január elsejéig, ennyi ideje volt a professzornak. Ebben a száz napban Costa biciklizett, futott és súlyzózott. Speciális diétát is kapott, napi öt étkezéssel, minimális zsírbevitellel. Mint elmondta, ez az időszak még az ő számára is kegyetlen volt. Volt egy kép, amelyen a klub Cerro del Espino edzőkomplexumában teker a biciklin, miközben a többiek odakint labdás edzéseket végeznek. Ortega programja egyszerre volt kínzó és motiváló. Emellett Costa rendszeresen járt bokszedzésekre Fernando Torres madridi edzőtermébe, ahol egy profi foglalkozott vele. Az edzéseket természetesen Ortega felügyelte. „Hogy megilletődött volt-e? Ó, dehogy – mesélte Óscar Meléndez, a terem igazgatója. –
A boksz egy összetett sport, sok odafigyelést igényel, de Costa gyorsan tanult. Már a legelső alkalomkor teljesen be volt zsongva, mert tökéletes formába akart kerülni januárra
– mondta Meléndez, hozzátéve, hogy ránézésre Costa talán erőszakosnak és agresszívnek tűnik, de valójában jópofa fickó. A madridi lapok rendszeresen hozták le a címlapokat a csatárról, aki egyre jobb és jobb formába lendült. „Közeleg a visszatérés” – írták nagybetűkkel. Mire Ortega „végzett vele”, tíz kilóval volt könnyebb.
Costa már csak Costa marad
Costa ekkor már nyolc hónapja nem játszott egy percet sem, az utolsókat is az Arsenal elleni FA-kupa döntőben, a Wembley-ben. Ehhez képest az Atléticóba egy hétközi kupameccsen, a harmadosztályú Lleida ellen tért vissza, párezer néző előtt. Kétgólos előnynél, a 64. percben ment fel a pályára. A 69.-ben gólt lőtt, majd megsérült. De nem érdekelte. Nyolc hónap után ezek voltak az első játékpercei, jelezte Simeonénak, hogy csak egy újabb háborús seb, és folytatta tovább. Ami ezután jött, na az volt csak az igazán tipikus Costa. Mint egy filmben. Ő volt a rosszfiú. A rosszfiú, akinek a bemutatóján a klubelnök azt mondta, „ő az, akit nem kell bemutatni.” Simeone csak tovább tetézte ezt, amikor úgy nyilatkozott, hogy „ő az utóbbi évek legfontosabb igazolása”.
Costa kezdő volt a Getafe ellen 2–0-ra megnyert bajnokin. Saját közönsége előtt újra otthon érezhette magát. Pontosabban csak majdnem. Amikor elhagyta a csapatot, az Atlético még a Vicente Calderónban lakott, azóta viszont átköltözött a város másik végére, a Wanda Metropolitánóba. Új otthon, de a régi Costa. Harcolt, kötekedett mindenkivel, aki szembe jött, könyökölt, sárgát kapott. Gólt lőtt. Kirohant a közönséghez – megkapta a második sárgát. Még csak 94 percet töltött a pályán Atlético-játékosként, de volt két gólja, két sárgája, egy pirosa, megannyi sunyisága és egy kisebb sérülése is. A meccs után a csapatkapitány Gabi azt mondta, megérdemelte a kiállítást. Simeone szerint viszont visszaadta azt, ami már rég óta hiányzott belőlük: „Az Atlético újra izgalmas és ijesztő lett. Costa félelmet gerjeszt az ellenfélben. Éppen egy ilyen játékosra volt szüksége a csapatnak és a közönségnek is” – mondta az argentin edző.
A rosszfiú visszatért
„Na, és mi az, ami különbbé tesz titeket? – folytatja a részeg Tony Montana. – Jobbakká? Nem vagytok jobbak. Csak jobban el tudtok rejtőzni, jobban tudtuk hazudni. Nekem nincs efféle gondom. Én mindig az igazat mondom. Még akkor is, amikor hazudok. Gyerünk, köszönjetek szépen a rosszfiúnak! Én mondom nektek, utoljára láttok ilyen rosszfiút.”
Négy éve Costa elhagyta a Vicente Calderónt. Akkor sok Atlético-szurkoló azt hitte, utoljára lát ilyen rosszfiút. A rosszfiú azonban visszatért.
