La Liga Loca

Újra virágba borult a spanyol futball bölcsője

Édesapja után Gaizka Garitano is megmentette az Athletic Bilbaót a történelmi kudarctól

2019. szeptember 05. - pulga

garitano.jpg

Három forduló után az Athletic Bilbao a második helyen áll a spanyol bajnokságban. A pénz irányította zord futballvilágban saját eszközeivel harcoló tradicionális baszk klub fél éve még a kiesés elkerülése ellen küzdött, ám a mély bilbaói kötődésű Garitano-család legújabb üdvöskéje édesapja nyomdokaiba lépve megmentette a csapatot, amely könnyen lehet, hogy idén a szezon legnagyobb meglepetését okozza majd.

A cikk a pozsonyi Új Szó Focitipp mellékletének 2019. szeptember 3-ai számában jelent meg.

Augusztus 30-án este az Athletic Bilbao 2–0-ra verte a Real Sociedadot a baszk derbin, ezzel pedig három forduló után az Atlético Madrid mögött a második helyen áll a táblázaton. A helyzet azért érdekes, mert 269 nappal ezelőtt, amikor Gaizka Garitanót kinevezték vezetőedzőnek, a Bilbao a kiesőhelyen állt. Azóta viszont óriási átalakuláson esett át a csapat, amely nem csak hogy megmenekült a kieséstől a szezon végére, de csak az Espanyollal szembeni rosszabb egymás elleni eredménye miatt nem indulhatott el az Európa Ligában. Idén azonban minden esély megvan rá, hogy Garitano Bilbaója lesz az idény meglepetéscsapata.

Az igazi tartományi derbi

A spanyol bajnokság harmadik fordulójában a Bilbao Inaki Williams és Raúl Garcia góljával 2–0-ra verte a Real Sociedadot. A két csapat összecsapása mindig különleges, de ezúttal nem csak nevében volt baszk derbi a baszk derbi: a pályára lépő 22 játékos közül tizenöt tősgyökeres baszk származású volt, tizenegyen ráadásul a csapatuk akadémiáján nevelkedtek (sőt, a Bilbaóban volt két játékos, aki a Sociedad utánpótláscsapataiban futballozott), és még a két vezetőedző, Gaizka Garitano és Imanol Alguacil is Baszkföldről való volt.

Családi vállalkozás a klub megmentése

A Bilbao azon kevés csapat egyike, amely a 121 éves fennállása alatt egyszer sem esett ki a spanyol élvonalból – pedig nem egyszer rezgett a léc. Legutóbb a 2006/2007-es idényben, amikor tizenkét forduló után egy győzelemmel állt a baszk csapat, és nyolc pontnyira volt az utolsó bennmaradó helytől. A helyzet súlyosságát felismerve, az akkori elnök menesztette Felix Sarriugartét, és a helyére José Manuel Esnalt nevezte ki, akinek a másodedzője az óriási őszbajszáról ismert, „Ondarru” becenévre hallgató Angel Garitano volt, Gaizka Garitano édesapja. Kettejük vezetésével a Bilbao a következő hét bajnokin tizennégy pontot gyűjtött, megverte a Sociedadot, és jó útban volt a megmenekülés felé, még ha a biztos bennmaradást csak az utolsó fordulóban, a Levante legyőzésével is harcolta ki. A lenyűgöző teljesítmény ellenére azonban a szezon végén Esnal és Angel Garitano is távozott, mivel a Bilbao pont akkor tartotta az elnökválasztást, az új elnök, Fernando Macua pedig Joaquín Caparróst nevezte ki vezetőedzőnek. Ettől függetlenül Esnal és Garitano úgy sétáltak ki a székház kijáratán, hogy a munkájukat elvégezték.

A legtradicionálisabb futballklub

2011-ben Macuát Josu Urrutia váltotta az elnöki székben. A Bilbao nem egy átlagos klub, így a vezetői székbe sem átlagos ember való. „Nem lehet elnökjelölt olyan személy, aki meg akarja változtatni a klub filozófiáját” – jelentette ki a klub korábbi elnöke, Jose Julian Lertxundi. A Bilbao mindig is büszkén hirdette a klubfilozófiáját: a baszk csapatban csak baszk játékosok szerepelhetnek. A futball folyamatos változásával azonban a baszkság fogalma is sokat változott az elmúlt évek alatt. Onnan, hogy csak és kizárólag vizcayai születésű (Bizkaia tartomány) baszk játékosok kerülhetnek a keretbe, oda jutottunk, hogy a játékosoknak elég már csak kötődniük Baszkföldhöz.

edpone0wkaivx1e.jpg

Pedig a Bilbao megtehetné, hogy drága külföldi sztárokat igazol. A játékosok ugyanis csak úgy távozhatnak a klubtól, ha a vevő kifizeti a játékos szerződésben foglalt kivásárlási árát (kivéve Iker Muniain esetében, aki az egyetlen futballista Spanyolországban, akinek a kontraktusában nincs kivásárlási záradék). Kepa Arrizabalagáért 80 millió eurót fizetett a Chelsea, Aymeric Laportét 65-öt a Manchester City, Javi Martínezért 40-et a Bayern München, Ander Herreráért pedig 37-et a Manchester United. Pénz tehát bőven van a klub kasszájában, csak épp a vezetőknek eszük ágában sincs elkölteni: ők inkább a széllel szemben, a klubfilozófiához hűen, a saját eszközeikkel harcolnak a pénz irányította kegyetlen futballvilágban. „Inkább essen ki a csapat a másodosztályba, minthogy megváltoztassa a filozófiáját” – mondta Unai Bustinza, a Leganés hátvédje, a Bilbao korábbi játékosa.

Ez a filozófia pedig az edzőkre is kiterjed. Amikor 2006 őszén Esnal és Angel Garitano átvette az irányítást, a Bilbao tizenhárom hónap alatt a negyedik edzőváltáson volt túl. Azóta viszont egyetlen trénert sem rúgott ki a klub: Joaquín Caparrós, Marcelo Bielsa valamint Ernesto Valverde is kitöltötte a szerződését, és még a nem túl eredményes Cuco Ziganda is kihúzta a szezon végéig, mielőtt 2018 nyarán távozott volna. Urrutia rendkívül büszke volt rá, hogy regnálása alatt egyetlen edzőnek sem kellett felmondania, ám három héttel a hivatali idejének lejárta előtt Eduardo Berizzónak mégis kénytelen volt megköszönni a munkáját. „Kizárólag az Athletic érdekeit nézem, és ha a kirúgásom segít a klubon, hát legyen” – ismerte el Berizzo maga is, akinek az irányításával tizennégy forduló után kieső helyen állt a Bilbao, és mindössze egy győzelme volt.

A fiatal Garitanóval is szárnyra kapott a Bilbao

Berizzo menesztése után Gaizka Garitanóra várt a feladat, hogy édesapja nyomdokaiba lépve megmentse szeretett klubját. Gaizka – akinek a nagybátyja, Ander 275 alkalommal lépett pályára a Bilbao mezében – tizenhatéves játékos pályafutásából tizennégy évet Baszkföldön töltött, ahol a Bilbaóban, a Sociedadban, az Alavésben és az Eibarban is futballozott – utóbbit később vezetőedzőként, a klub történetében először, feljuttatta az élvonalba. 2017-ben lett a Bilbao második csapatának edzője, majd Berizzo kirúgása után megkapta az első csapat karmesteri pálcáját. Garitano egy rendkívül szorgalmas tréner, aki pusztán olvasással tanulta meg az angol nyelvet, és akinek a német Jürgen Klopp az egyik példaképe. „Nagyon kedvelem Jürgen Klopp vezetői képességét és stílusát: nagyon direkt és intenzív futballt játszanak a csapatai, a letámadást pedig már az ellenfél védőharmadában megkezdik. A mi stílusunk is hasonló” – mondta Garitano egy Guardiannek adott 2019-es interjújában.


Az Új évben a Bilbao sokszor nem játszott jól, szórakoztatóan és látványosan pedig pláne nem, de nyert. Beszédes adat, hogy a baszkok szerezték a harmadik legkevesebb gólt a bajnokságban (még a kiesett Huesca is többet lőtt), ennek ellenére a szezon végén már az Európa Liga-indulást érő pozíciókat ostromolták. Az új San Mamés stadionban – amit joggal hívnak oroszlánbarlangnak – a Garitano irányítása alatt lejátszott tizennégy bajnokin egyszer sem szenvedett vereséget a csapat, sőt, legyőzte az Atlético Madridot, és kétszer is nullán tartotta a Barcelonát – legutóbb az új idény első fordulójában, amikor a csereként beállt Aritz Aduriz góljával verte a katalánokat. A meccs után a Barcelona védője, Gerard Piqué arról beszélt, hogy a Bilbao fizikálisan múlta őket felül, és ez az, ami a leginkább jellemzi a Garitano-csapatot: a rettentő kemény védekezésével megfojtja az ellenfelet, majd labdaszerzés után a liga leggyorsabb játékosának, Inaki Williamsnek a robbanékonyságára építve szélvészgyors kontrákat vezet. Ezt pedig annyira hatékonyan játssza most már több mint fél éve, hogy könnyen elképzelhető, hogy az idei szezon legnagyobb meglepetését a Bilbao okozza majd.

A spanyol futball bölcsője

A britek bányászati érdekeltségei juttatták el a játékot Bilbaóba is, és Spanyolországban először itt honosodott meg igazán a játék. Az ország első labdarúgó-stadionját 1913-ban építették, vagyis a bilbaói San Mamés lett a spanyol futball bölcsője. A spanyol foci kezdetben kemény és energikus volt, és a brit ipar értékeiből kapta az indíttatást. A spanyol foci első szuperhatalma az Athletic Club volt, amelyet 1903-ban alapítottak két, már korábban is működő csapat egyesítésével, melyek közül az egyiket a város brit munkásai hozták létre, míg a másikat a Gymnasium Zamacois diákjai, akik angliai tanulmányútjukon találkoztak a játékkal. Természetes, hogy első edzőjük is egy angol volt, egy bizonyos Mr. Shepherd. Habár elég gyorsan bevezették azt a szabályt, hogy a klubban csak baszk származású játékosok léphetnek pályára, a klub maga megmaradt anglománnak. Pénzügyileg a De la Sota ipari és hajózási vállalat támogatta, amely az első világháborúban az antanthatalmakkal működött együtt. Kereskedelmi kapcsolatait a konfliktus teljes ideje alatt fenntartotta az angolokkal, és ez a háború lezárását követően sem változott, így logikus volt, hogy a megszülető Athletic nevében és hagyományaiban is az angol vonalat vigye tovább. 

Forrás

A bejegyzés trackback címe:

https://laligaloca.blog.hu/api/trackback/id/tr8215041672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása