A megtépázott spanyol armada Huelvában fogadja ma este a fehérorosz nemzeti együttest. A helyszín szimbolikus, hiszen a liga és a spanyol szövetség is a régióhoz köti a hispán labdarúgás bölcsőjét. Az Európa-bajnoki selejtezőre készülve Del Bosquénak nem volt könnyű dolga: először a Diego Costa-ügy, majd Cesc Fábregas távozása keltett hullámokat. Nincs rend, törékeny az egység. Most kell erőt mutatni.

A bölcső

Kezdjük a helyszínnel. Kevesen gondolnák, de a spanyol labdarúgás gyökereit nem Katalóniában, Castillában vagy Madrid környékén kell keresni. Bár a futballtörténészek között nincs egyetértés a hispán labdarúgás bölcsőjének lokalizálása terén, a spanyol szövetség, illetve a liga is Huelvát tekinti az akkor még balompié néven jegyzett játék nemzeti szülőhelyének.

A történet nem rejt sok újdonságot: Huelvába is az angolok hozták el a labdarúgást. A 19. század végén, egészen pontosan 1878-ban, a környék réz-, arany- és ezüstkészleteinek a bányászati jogát 92 millió pesetáért pár évvel korábban megvásárló brit Rio Tinto Limited munkásai alapítják meg a Río Tinto Football Club-ot, mely spanyol földön az első hivatalosan dokumentált labdarúgó entitás. Ezzel kezdődött minden, legalábbis szervezett formában – így szól a fáma.

Fehérorosz gyógyír

Annyi év után, a spanyol futball tehát most visszatér gyökereihez, hogy bizonyítson, elsősorban önmagának. A szlovák pofon óta csak támolygó La Roja a fehéroroszok ellen keresi a gyógyírt, melyből erőt meríthet a múlt dicsőségei táplálta elvárások leküzdésére.

Fiatalítás, átalakítás, friss erő, új lendület – ezek voltak a vb-kudarc után lobogtatott jelszavak, de Del Bosque erőfeszítéseit eddig nem koronázta osztatlan siker. A La Roja már nem legyőzhetetlen! Az egyre inkább nyomon követhető bizonytalanság pedig fokozza a kételyt: Jó úton jár az újraalakuló hispán válogatott? A közhangulaton az sem segít, hogy a keret tagjai között is foszladozni látszik a korábbi diadalok  kulcsa, Luis Aragonés hagyatéka, az összetartozás tisztelete, azaz az elkötelezettség a válogatott és a közös célok iránt.

Iker Casillas és Sergio Ramos - a spanyol sajtó szerint pont - ezért dohog Diego Costa és Cesc Fábregas távolmaradására. A brazil-spanyol fizikális terhelhetősége miatt Mourinho már hónapok óta pampogott, így Del Bosque – sokak szemében megfutamodva - lemondott a behívásáról (Liverpool ellen persze Mou pályára küldte, meg is sérült), míg Cesc Fábregas a felkészülés közben dobbantott sérülésre hivatkozva.... Hogy ezért miért kell kiakadni, nehezen értem, de az eddigi gyér teljesítmény okozta feszültséget most a két játékoson veri el a közvélemény.

Az elmúlt héten tomboló szájkaratéból a kapitány sem maradt ki, aki teljesen érthetetlen módon újabb témát dobott az asztalra a spanyol bajnokság gyengeségeiről értekezve: Del Bosque szerint túl sok a külföldi a La Ligában. Na, bravó! Ezt a mondatot szinte lehetetlen értelmezni abban a futballkultúrában, melynek hagyományai ezer szállal kötődnek az egykori gyarmatokról érkező csillagok és az arab régióból beáramló labdazsonglőrök történetéhez... Hagyjuk is, és térjünk rá a várható kezdőre!

Egy biztos, a kapuban Casillas áll majd a fehéroroszok ellen. Ez előre le lett pacsizva, azaz De Geának marad a vigói munka és a Nationalelf (a Manchester United kapusa közben pénteken megsérült, így a németek elleni barátságos mérkőzésen szerepeltetése kérdéses). Az Iker elé felhúzott védőfal már komoly fejtörés, mivel Piqué az utóbbi időben inkább a padot koptatja a Barcában, így ha  a kapitány nem akar vele kockáztatni, Ramos  párja Albiol vagy a siheder Bartra lehet középen. A szélen található két helyért Juanfran, Bernat, Azpilicueta és Jordi Alba harcol – nagyon mellényúlni egyikőjükkel sem tudnak. A középpályán is széles a kínálat. Elsőpasszos, inkább labdaszerzőnek ott van a keretben Busquets, vagy az előrejátékban erősebb Camacho (Málaga) és a Cesc helyére behívott Bruno Soriano (Villarreal) is. Közülük egy kezd majd, míg a szervezésért várhatóan a Koke-Cazorla duó lesz a felelős.

Del Bosque négy "újoncából" (Nolito, Morata, Callejón és Camacho) három támadó, ami jelzi, hol szeretne a mester elsősorban erősíteni. Nolito (Celta), akinek a stílusa sokban hasonlít David Villáéra, középen és szélről indulva is roppant veszélyes, ráadásul remek formában van. A teljesítménye miatt a Napolit repítő Callejónra sem lehet panasz: a korábban a Real Madridban is megfordult támadó hipermotivált, hogy meghívót kapott, így biztosan szóhoz jut majd, és akár a találkozó nyerő embere is lehet. A keretben még a tréner-liebling Pedro és Isco is ott toporog bevetésre várva: kettejük közül a blancóknál meggyőzően fejlődő, bitang sorozatot produkáló Isco joggal nyerhet helyet a kezdőbe. A kilences pozíciójára Morata, Raúl García és Paco Alcácer pályázik. Itt a birkózás az előbbi kettőnek kedvez, míg a Valencia idén berobbant csatárát inkább a váratlan megoldások jellemzik.

Del Bosque hétközben a gyakorlások során két szisztémát tesztelt: eleinte úgy tűnt, a Casillas; Juanfran, Piqué, Ramos, Alba; Koke, Busquets, Cazorla, Isco; Morata és Alcácer felállásban, két csatárral dobja harcba a La Roját, de a pénteki foglalkozáson már változott a helyzet és a Casillas; Juanfran, Piqué, Ramos, Alba; Busquets, Koke; Cazorla, Isco, Pedro; és Alcácer kezdőt sejtetett a mester. Bárki is lép pályára szombat este a spanyol labdarúgás bölcsőjében, a győzelmen kívül minden más kudarcnak számít. Komoly tét, nagy nyomás, de hát tudjuk: a teher, meg a pálma, meg minden... Gyógyír kell, mely lélegzetet adhat a nyugodt építkezéshez.  

Margóra

Iniesta, Silva sérült. Negredo épp csak felépült. Del Bosque LLorentét pedig nem hívta be. Korábban a spanyolok  kétszer találkoztak már a fehéroroszokka: világbajnoki selejtezőn, 2012-ben 4-0-ra nyert a La Roja Minszkben, míg a visszavágót 2-1-ra húzták be  Xaviék.